Február 9-e van, Abigél névnapja. És ha azt mondom, Abigél, akkor szinte biztosan mindenkinek Szabó Magda regénye, illetve a belőle készült, Zsurzs Éva által rendezett, négyrészes filmsorozat jut eszébe. Nem is szaporítanám tovább a szót, jöjjön e szívhez szóló és tanulságos alkotás bemutatása!

Vitay Georgina tipikus budapesti úrilány. Élete csupa könnyedség és szórakozás, anyja korán meghalt, apja, Vitay tábornok mindent megad neki, amit csak kíván. Sokat forgolódik társaságban, főleg apja ismeretségi körében, sőt, még udvarlója is van. Egy nap azonban minden a feje tetejére áll: a tábornok közli a lánnyal, hogy el kell hagynia megszokott környezetét, méghozzá titokban és minél gyorsabban. Autón egy Árkod nevű településre viszi, az országhatár mellé, és az ottani kálvinista leánynevelő intézetben, pontosabban a Matula János Leánynevelő Intézetben helyezi biztonságba. Erre azért van szükség, mert tombol a második világháború, Vitay tábornok pedig az ellenállási mozgalom kulcsfigurája, élete állandó veszélyben van. Erről azonban Gina akkor még nem tud semmit.

A kollégiumban szigorú rend uralkodik. Ginának, szabados természete miatt nehezen megy a beilleszkedés, állandó lázadásával kivívja az igazgató úr ellenszenvét és diáktársaival is összerúgja a port. A lány szenved, nem érti, miért került ebbe a lehetetlen helyzetbe, többször is szökni próbál. Szerencséjére akad egy titkos támogatója, afféle őrangyal, aki átsegíti a nehéz időszakon. De hogy ki is ő valójában, az csak egészen a történet végén derül ki!

Az Abigél Szabó Magda azonos című regényének adaptációja. Az első kiadás 1970-ben jött ki a Móra Könyvkiadó gondozásában, a Csíkos könyvek sorozatban. Szabó személyes élményeit vetette papírra, ugyanis annak idején ő is egy hasonlóan szigorú iskolában tanított Debrecenben. Megjelenése óta számos magyar nyelvű kiadást és külföldi fordítást megért, készült belőle rádiójáték, valamint musical, tehát elmondható, hogy szépen ívelő karriert futott be. Az írónő már megjelenése után elkezdte írni az eredetileg kilenc részesre tervezett filmsorozat forgatókönyvét, ám még néhány esztendőt várnia kellett arra, hogy filmszalagra kerüljön. 1977-ben végre aztán elkészült a négyrészes tévéfilmsorozat, amelyet később kétrészes mozifilmmé sűrítették össze. Először 1978. április 14-én került adásba a Magyar Televízióban. Óriási nézettséget produkált, illetve megnövelte Szabó Magda regényének az eladási számait is.

Vitay Georgina karakterét Szerencsi Éva formálja meg. Az intézet szigorú igazgatóját a legendás Básti Lajos alakítja, aki a forgatáson már nagyon beteg volt, de kitartott szerepe mellett. Állapota miatt az ő jeleneteinek felvétele prioritást élvezett és a film végének szövegét át is kellett írni, a premiert pedig sajnos már nem érhette meg. Szerepel még a filmben a kiváló Garas Dezső, Ruttkai Éva, Piros Ildikó, Tábori Nóra, Temessy Hédi, Schubert Éva, Nagy Attila, Zsurzs Kati, aki nem más, mint a rendező lánya, Bánfalvy Ágnes, Egri Kati, Balázsovits Lajos, jellegzetes (szinkron)hangjáról ismeretes Rátonyi Hajni, a későbbi Szomszédok-karakter Kovács István, és még sokan mások. A felvételek helyszínei többek között Budapest belvárosában (például a Kálvin téri református templom), a XVIII. kerületben, Vácon, Vácrátóton és a MAFILM filmgyár stúdiójában készültek. Az Abigél-szobrot a forgatás kedvéért Budapestről szállították a Vácrátóti Arborétumba, ma az V. kerületben csodálhatjuk meg, az Október 6. utca 19-es szám alatt található bérház belső udvarában. Vicces érdekesség, hogy a stáb a forgatási ebédszünetekben nagyjából kétszáz darab rántott húst pusztított el, NAPONTA, illetve egyszer nem szolgálták ki a színésznőket a helyi kocsmában, mert iskolai egyenruhában még nem látszottak nagykorúnak.

Szabó Magda regényeit – jó néhányat olvastam! - azért szeretem, mert az emberi lélek mélységét tárják fel az olvasók előtt, méghozzá érthető, átélhető módon. A korok és díszletek változnak, de az általa leírt érzések, hangulatok aligha. Az írónő művei bővelkednek drámai fordulatokban, ezek adják történeteinek sava-borsát. Kedvelem azt is, ahogyan a valóság és a fikció keveredik ezekben a történetekben, ilyenkor tudok egy kicsit nyomozósat, felfedezőset játszani és utána járni/nézni, vajon melyik helyszínre, személyre gondolhatott tulajdonképpen (Moldova György sztorijai esetében is állandóan „nyomoztam”, és örültem minden részlet felderítésének.) Egy Szabó Magda-adaptációról különben már írtam, kevésbé népszerű ugyan, de kiváló jellemábrázolásokat és történetszövést láthatunk általa is. Ez volt a Danaida. A rendezői székben akkor is, most is Zsurzs Éva ült.

Ajánlás: Úgy tudom (és remélem, jól tudom), Szabó Magda Abigélje kötelező olvasmány általános iskolában. Ezt kivételesen üdvözítő dolognak tartom, figyelembe véve a többi, szintén kötelező, unalmas és fiatal fejek számára értelmezhetetlen nyelvezetű szépirodalmi alkotást. Mindenkit arra buzdítok, hogy – ha és amennyiben eddig kimaradt volna - olvassa el a regényt és nézze meg a filmsorozatot. Megéri!

Értékelés: ***** (… és persze adnék többet is, ha lehetne!)