Fazekas Lajos - Defekt (1977)
A Retró magyar filmek blog történetében eddig még nem volt szó a szocialista horrorról, mint olyanról. Pedig a műfaj igazán megéri, hogy foglalkozzunk vele egy kicsit. Az ember azt gondolná, a Kádár-rendszer bágyadt egyhangúságában nem volt igény arra, hogy a nép a tévé képernyője vagy a mozivászon előtt ülve borzongjon, pedig nagyon is! Következzen most egy erre irányuló kísérlet 1977-ből, a Defekt!
Gedeon (Kern András) egy fiatal és lelkes nyomozó. Az ügy, ami felkelti érdeklődését, három magányos nő eltűnése. Némi győzködés után főnökétől (Kézdy György) engedélyt kap, így ő és társa, Mikulics őrmester (Szabó Gyula) megkezdhetik a munkát. Jó ideig nem történik semmi, hiszen mindannyian tudjuk, hogy a rendőri lét sokszor türelemjáték. Aggodalomra azonban semmi ok, mert a hosszas várakozás végül meghozza gyümölcsét és elérkezünk a félelmetes fináléhoz.
A Defektet Fazekas Lajos rendezte. Érdekesség, hogy édesapja rendőrkapitányként dolgozott, talán innen eredhet a bűnügyi történetekhez való vonzódása. Bár ezt a filmet sokan az egyetlennek tartják a horror és thriller kategóriájában, ami a szocialista érából származik, én ezzel azért vitatkoznék kicsit: más alkotások is létrejöttek ezen műfajokban, gondoljunk csak az 1955-ös Gázolásra, az 1979-es Az áldozatra, vagy a Mielőtt befejezi röptét a denevérre 1989-ből.
A Defekt életútja meglehetősen rögös, bár 1977-ben forgatták, öt évre "dobozba került", azaz a kommunista kultúrpolitika nem engedte sehol sem leadni. 1982-ben kicsit kipofozták, néhány jelenetet újra vettek. A televízió 1984-ben mutatta be, később pedig a mozik is játszották, igaz, csak nagyon korlátozottan. 1985-ben eljutott az NDK-ba is.
A forgatási helyszín Nógrád megyében és Budapest XII. kerületében volt. A sztori állítólag valós alapokon nyugszik, de a hatóságok ezt annak idején gőzerővel tagadták. Ma már ugyan ki lehetne deríteni, ám az erre irányuló lelkesedés valamiért elsikkadt az idők folyamán. A film számos bakit tartalmaz, többek között azt, hogy a történet karácsonykor játszódik, de sem az időjárás, sem a tájkép nem tükrözi ezt (konkrétan lombosak a fák, mint tavasszal vagy nyáron), illetve a holttesteket sem tudták volna kevésbé valósághűre megcsinálni: a néző a leghátborzongatóbbnak szánt jelenetekben csupán szivaccsal kitömött bábokat láthat.
Véleményem szerint az alapkoncepció jó, viszont a kivitelezés hagy némi kívánnivalót maga után. Egyes jelenetek túlzottan közhelyesre sikerültek, mások túl vontatottak, az egészben kevés a valódi csavar, egy cselekménysornak pedig nemes egyszerűséggel semmi értelme. Arra gondolok, amikor a negyedik potenciális áldozatnak (Gyöngyössy Katalin) sikerül önvédelemből végeznie támadójával (Márkus László), majd lázas takarításba kezd, hogy eltüntesse a dulakodás nyomait. Ez eddig rendben is volna, ám a nő ezután feladja magát a rendőrségen, de akkor mi végre volt a sok fáradozás? A fekete-fehér képkockák hemzsegnek a Psycho-ban már látott elemektől, egy avatottabb szempárnak egyből feltűnik, hogy a legnépszerűbb Hitchcock filmre szeretne hasonlítani. Úgy gondolom, ha már mi, magyarok is lefogatjuk a saját horror sztorinkat, nem ártana belevinni valami eredetiséget is, nem kellene idegen tollakkal ékeskedni. Ugyanakkor mégsem tartom akkora blamázsnak, mert a színészek játéka nagyot javít az összképen.
Ajánlás: Ezt az alkotást azoknak ajánlom, akik kíváncsiak egy horror/thriller/bűnügyi filmes kísérletre, és nem várnak túlzottan sokat tőle.
Értékelés: ***