Ó, IÓ, CIÓ, ÁCIÓ, KÁCIÓ, AKÁCIÓ, VAKÁCIÓ!!!

Tombol a nyári szünet, az iskolák üresek, a strandok és a parkok tele, süt a nap és mindenki vidám. Ezen felvillanyozódva egy tipikusan nyári filmet hoztam a kedves olvasóknak. Gyermek- és ifjúsági kategóriában mondhatni az egyes számú alkotásról van szó, nem nagyon ismerek olyan embert, aki ne látta volna. Az Égig érő fűről fogok mesélni.

Misu (ifj. Hintsch György) szünidejét tölti "nagyon-nagybátyjánál" (azaz a nagymamája bátyjánál), Dezső bácsinál (Máriáss József), amíg - saját elmondása szerint - a szülei kipihenik a munka fáradalmait és őt magát. A helyszín Budapest belvárosa, egészen pontosan a Paripa utca 4. szám alatti jellegzetes, gangos, tűzfalas, keramitkockás bérház. Az idő lassan telik, Misu unja magát, minden nap ugyanolyan. Ám egyszer csak ezt a nagy egyformaságot megtöri, hogy a ház egyik lakója, Poldi bácsi (Rajz János), ötvenkét év parkőri szolgálat után nyugdíjba megy. Az eseménynek elméletileg vidámnak kellene lennie, a kis öreg azonban bánatosan sóhajtozik nap, mint nap, hogy "az a szép, zöld gyep" mennyire fog hiányozni neki, amit olyan sok év óta vigyázott a parkban. Misu kapva kap az alkalmon, s minden erejét és baráti kapcsolatát megmozgatva megpróbál segíteni Poldi bácsin.

Az Égig érő fű Janikovszky Éva Málnaszörp és szalmaszál (1970) című regénye alapján készült. A rendező Palásthy György volt, a zenét az LGT együttes szolgáltatta. Ez tulajdonképpen egy olyan mese, amit gyerekek is és felnőttek is tudnak értékelni, üzenete egyértelműen az, hogy ha egy közösség összefog, akkor semmi sem lehetetlen. (E kollektív szellem ábrázolása abszolút jellemző volt a korszakra, nem akarnám a negatív csengésű 'propaganda' szót használni, de valljuk be, a főmuftik ilyetén módon [is] akarták edukálni a népet...). 

Az 1970-es, '80-as évek ifjúsági mozik tekintetében aranykornak számított, mivel számtalan alkotás keletkezett a korszakban. És milyen színészek játszottak bennük, kérem szépen! Jelen filmünkben sem kisebb nevek tűnnek fel, mint Fónay Márta, Ullmann Mónika, Drahota Andrea, Ujlaki Dénes, Dajka Margit, Harsányi Gábor, Zenthe Ferenc, Hacser Józsa, Szilágyi István, és a felsorolás itt még nem érne véget, hacsak önkényesen be nem fejezném. Érdekesség, hogy bár Ullmann Mónika felnőve is megmaradt a színészi pályán, társa, ifj. Hintsch György hamar felhagyott a szakmával, s felnőttként inkább a politika felé fordult.

A film 1980-ban különdíjas lett a Szovjet Magyar Filmhéten, egy évvel később pedig ezüstdíjas lesz a XII. Moszkvai Nemzetközi Filmfesztiválon. A történetet számtalan alkalommal állították a világot jelentő deszkákra is, hogy csak néhányat említsek, műsorára tűzte a Pesti Magyar Színház, a veszprémi Petőfi Színház és a nyíregyházi Móricz Zsigmond színház.

Ajánlás: Szívből ajánlom mindenkinek, aki egy kis kikapcsolódásra vágyik a hétköznapok húsdarálójában, rám az ilyenfajta cukiságok abszolút idegnyugtató hatással vannak! :)

Értékelés: ****